Rodindoi phanglimata mashkar Rromani kultura hai e niva tolmachimaski
Translation Romani
Dikhimaski Arta

Le dikhimaske arti si ekh swato ka wusharavel but formi artistiki sar o ramomos patretongo, o farbomos, e skulptura, le samnurya hai akana, o nevikani  mediyaki arta kai lel angali le kumputeriyaki arta. Si but fyalurya  thai fetsi ande dikhimaski arta  kai zhal katar e akademikoske hai religiyaki arta, zhi ka l’ arti dekorativni hai nevi mediyaki instalatsiyi. O hamimos shukarimaske astetichi, o gindimos intelektuwalno  hai o maistorimos talentosko si so trobun te dinyol o status  artistiko pe ekh buki. Mashkar diferentni traditsiyi (kulturi hai vekurya istorikalni), e kriteriya kai phenel  so si arta parruvel-pe butivar.  Le istoryasha hai vakitorya/kritichi artange butivar hulade “farbome arta”  katar e “artizana” kai halyarel-pe  e importantsiya le haznimasko hai le prostone gora opral o abstraktnone intelekuwalno ideya worka konsepto. Ideyologiyi nikerde katar le institutsiyi  hai vatra istorikalnes shinade le kwalififaksiyi astetikni. Thai-vi, le marimata, e lupta, e ekonomiya thai avre reyaliteturya, istorikalones parruven te chimentime parruwimata la artake la lumiyate. Pozlo ande kenturiya 20to, e arta pala-modernizmo dyas nevi definitsiya  ande arta, hai mukisardyas la katar o obdjektivno ka o subdjektivno. Pala godya ande arta agesuni, o molimos katar e buki kerdine anklel kethane  le gindurya le zhenenge kai dikhen la, hai  kaske halyarimata  thai eksperiyentsiyi personalni den-pe te kerdyon ekh eksperiyentsiya artistikni. Ande agesuni lumiya kai si swako ges shpidime katar e dikimaski kultura pa le  teknologiyi, le studiyi le dikhimaske arti roden te halyaren  o kerimos  artistikno, na ferdi ande sosyalni  hai politikalni istoriyi, numa thai-vi  sar semiyotichi le dikhimaske kai anel andre e relevantsiya le patretosko  karing e reprezentatsiya. Sa kakale bukya keren ame te gindin anda e ideya pala so si o lilengo dikhimasko hai sar kako mothol-pe sar le zhene kai dikhen le bukya artistikni, shai analaizin le, kadya si, te “ginen/chiton” but fyalurya  patreturya.

Pala dekadi te beshen mirno kana le Gazhe reprezentinas len, le Rromane artisturya kai keren e dikhimaske arta akana kezdin te den-pe andre e institutsiyonalnone lumiyaki kultura bazime pe penge talenturya. Sar artisturya, kam-len pengi woya te alosaren penge,  dali worka na, penge kerimata artistikni kam-den yakh pe l’  anklimaske fetsi la kulturako Rromane worka reprezentin le Rromane identiteturya kai si partiya penge trayonenge thai eksperiyentsiyi. Sar si mashkar le avre etnichi thai kulturalni kai si traditsiyonalnone tela-reprezentime ando yarmako sare-lumiyako, le artisturya Rromane musai te maren-pe ando  zhanimos ke le Gazhe kai kam-dikhen penge bukya roden patreturya antropologalni hai etnofrafikni  kai sikaven bi-zhangle worka tsini-halyarde fetsi la Rromanya kulturako. E Rromani arta, parruvel-pe pala  o halyarimos swako artistosko, dazhi kana sikavel, mai but worka mai xansi, le bute shibake, kulturalni hai istorikalni barimata kai keren e Rromani eksperiyentsiya la lumiyako. Kakale anel andre patreturya katar penge experiyentsiyi sar o Porraymos  (Porrayimos), persekutsiya, hai samnurya katar penge polekra Hindukaki, tradimos hai o trayo le dromenge-Rroma. Mashkar le mishto-zhangle artisturya Rromane si: e Ceija Stojka (Bechi), yekha katar  e familiya Stojka kai skepisaile katar o Porrayimos, o Karlis Rudevics (Latviya), o Gabi Jimenez (Franzuzo), o János Balázs (Ungriko), o István Szentandrássy (Ungriko), o Daniel Baker (Angliya), e Katarzyna Pollok (Ukrayina/Polska), e Sandra Jayat (Italiya), o Bruno Morelli (Italiya), hai o Helios Gómez (Shpaniya). O Rromano artisto katar o Ungriko, o Zoltán Ádám, avilo vestime katar peske patreturya Rromane, hai e Rromni katar o Ungriko, e Tímea Junghaus,  ramosardyas anda l’ artisturya Rromani katar e perspektiva istorikalno. Na domult, O Rromano Pavilyono Biennale di Venezia (2007) avilo ekh than kai wuni Rromane artisturya  kai sikaven penge buki.  But Rromane artisturya hai dikhimaske artisturya thai-vi ramon kreyativnones, espesyalnones e poeziya. Ande Kanada, e Rromani artista Lynn Hutchinson Lee, si mishto-zhanglo katar laki arta hai poeziya thai-vi woi kerel partisipatsiya ku e Hedina Sijercic thai avre ando "Call the Witness" ka o Second Roma Pavillion (o Duito Pavilyono Rromano)  ka o Biennale di Veniziya ando Bersh 2011.

Referentsiyi:

ACB Galéria (ed), Ádám, Zoltán. Festmények-Akvarellek-Rajzok. 2002-2004, Budapest (2004).

Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület (ed), Alkotások Az - Erdős Kamill Cigány Múzeum - Képzőművészeti Anyagából, Pécs (2005).

Courthiade, Marcel (ed), "Un peintre rrom de Hongrie: Balázs, János (1905-1977)", Missives (Paris: Société littéraire de La Poste et de France Télécom, 2002) (225) 48-49.

Kerékgyártó, István (2007), Szentandrássy István, Budapest: L`Harmattan Kiadó / Kossuth Klub.

ROMBASE, "Personalities", University of Graz, Austria. Available online.

Stoffers, Nina, "ReviewThe forgotten Europeans. Art of the Romanies, Romanies in artModernity from Tradition. Perspectives on Romani/Gypsy cultures", Romani Studies (Liverpool: Liverpool University Press, June 2010) (20, 1) 94-99

Stokstad, Marilyn (2002), Art History. 2nd Edition. Vols 1 & 2, Upper Saddle River: Prentice-Hall, Inc.

 


Translation Romani

Kolkorro Rromano swato Other Romani Word
Trobul ma tolmach. (Kalderash)
Trubuj ma nakhavno. (Gurbeti)
Trubuj mange jekh boldari. (Lovari)
Trubul man jek tumachi. (Xoraxane)
 I need a translator. (EN)  Eu preciso de um tradutor. (PT)  J'ai besoin d'un traducteur. (FR)  Necesito un traductor. (ES)  Ich brauche einen Übersetzer. (DE)  Szükségem van egy fordítóra. (HU)  Ho bisogno di un traduttore (IT)  Çevirmene ihtiyacım var. (TR)  Potřebuji překladatele. (CS)


Kames te tolmachis kakya patrin?
Kamas-manges te tolmachis kako artikulo ande kiri shib? Te plachal tut, trade tiri tolmachiya ka translation@translationromani.net. Yekh data kana parrudyilo, kam-avel ankalado po saito.